Környezetvédelem

 

 

Globális és regionális környezeti problémák

 

A rendszerváltást követő átfogó társadalmi-gazdasági változások, a privatizációs folyamat, az előző időszakból örökölt környezeti károk és az európai integrációs elvárások nagy állami szerepvállalást tettek szükségessé Magyarországon a környezetvédelem területén az 1990-es években. Az ország környezeti állapota sok tekintetben nem felelt meg az Európai Unió követelményeinek, a csatlakozás (2004) számos megoldandó feladatot vetett fel például a települések csatornázottsága, a szennyvízelvezetés és –tisztítás vagy a hulladékgazdálkodás terén. Az elmúlt évek intézkedéseinek hatására ma már több területen is jelentős javulás érzékelhető.

 

Dél-dunántúli bükkös (Zala megye)

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 131. o.

 

Az utóbbi tíz évben az európai uniós követelményeknek megfelelően csökkent az ipar levegőszennyezése, ezenkívül a közlekedésből is kevesebb káros anyag jut a környezetbe. Az uniós határértékek alá szorítottuk valamennyi hazai nagy erőmű, ipari üzem, fűtőmű levegőszennyezési kibocsátását. A korszerűtlen, rossz hatásfokú, főleg széntüzelésű erőmű-blokkokat leállították, vagy átalakították. 120-140 ezer tonnával csökkent a kéndioxid-kibocsátás az országban, a legnagyobb kéncsökkentés a Vértesi erőmű új tisztítóberendezésének köszönhető. 2005-ben országgyűlési határozat rögzítette a megújuló energia terjedésének gazdasági garanciáit (rögzített ár, átvételi biztonság). Megvalósult több, megújuló energiaforrást hasznosító erőművi fejlesztés. Főként a biomassza-tüzelésre való erőművi átállásnak köszönhető, hogy a megújuló forrásból termelt villamos energia részaránya a 2003. évi 0,7%-ról 2004 végére 2,2%-ra, a 2005. év végére 4,5 %-ra növekedett. (A megújuló energiaforrások közül Magyarországon a biomassza mellett elsősorban a geotermális és a napenergiának van perspektívája.)

2004 ótaa veszélyeshulladék-égetők kibocsátása is az uniós szabványon belül marad. A hulladékégetők összes szennyezőanyag-kibocsátása egyharmadával csökkent.

A környezetbarátabb autópark kedvezően hatott a környezetre, ugyanakkor a megnövekedett gépkocsiállomány némileg növelte a levegő terhelését. A települések mentén az elmúlt években elkészült 40 elkerülő út és az épülő további 20 körgyűrű, továbbá az M5-ös autópálya matricássá tétele mentesíti a vidéki városokat a káros anyagok nagy részétől és a zajszennyezéstől is. A több szennyezést kibocsátó gépkocsikra bevezetett magasabb regisztrációs díj is a környezet javulását segíti elő. Európában az elsők között, Németország, Ausztria és Svédország után Magyarországon a benzin nemcsak ólommentessé, hanem kénmentessé is vált 2005 második felétől. A közlekedési eredetű kén-kibocsátás az 1990-es 18 ezer tonna/év mennyiség 0,2%-ára, évi 40 tonnára csökkent.

Bővült a kerékpárút-hálózat, kiépült például a Balaton körüli teljes kerékpárút, de e tekintetben további jelentős fejlesztések szükségesek. Folyamatban van egyes kiemelt fontosságú vasútvonalak rehabilitációja részben az EU Kohéziós Alapjának támogatásával.

59 állomással kiépült az ország teljes légszennyezettség-mérő hálózata, és Magyarországon első alkalommal települési zajtérképek készültek Budapest 3 kerületére.

A parlagfű mértéktelenül elszaporodott az elmúlt évtizedben a termőföldek illetve belterületi földek elhanyagoltsága miatt – ez milliárdokban mérhető egészségi, mezőgazdasági, turisztikai károkat okoz az országnak. Kezdetben csak civil szervezetek léptek fel, 2003-tól célirányos kormányzati összefogás valósul meg a parlagfű visszaszorítása érdekében. Jogszabály-módosításoknak köszönhetően 2005-ben gyorsultak a hatósági eljárások, és egyre több közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) történik.

 

Magyarország jelentősen légszennyezett területei

 

Forrás: Bora Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 29. o.

 

Magyarország folyó-és állóvizeinek minősége az utóbbi években összességében javult. A nagy folyók szennyezettsége az 1990-es évek óta a szennyvíztisztítók megépülése következtében csökkent. A felvízi országok a Duna vízgyűjtőjén korszerűsítették iparukat, ezért csökkent szennyvízkibocsátásuk. A Tisza vízrendszerében fekvő országokban a nehézipari termelés visszaesése, a különösen nagy szennyezéssel járó termelés gazdasági okokból bekövetkezett megszüntetése összességében javította a helyzetet, a veszélyhelyzet azonban csak minimálisan csökkent. Ma tisztább a víz, illetve kevésbé szennyezett víz hagyja el az országot, mint ami beérkezik, annak ellenére, hogy a szennyvíztisztítás és csatornázás elmarad az EU által elvárt mértéktől. Nagy folyóink öntisztuló képessége a lakossági szennyvizek okozta szervesanyag-szennyeződést néhány 10 km alatt képes felemészteni. A legnagyobb gondot a kis vízfolyások és a kisebb folyók vízszennyezése okozza, mert a kis vízhozam kis öntisztuló képességet képvisel. Nagy tavaink – a Balaton, a Fertő és a Velencei-tó – vize tiszta, oldott káros anyagokat nem tartalmaznak. A Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtőjén a legnagyobb gondot a műtrágyázott területekről lemosott nitrogén- és foszforterhelés okozza.

A kémiai szennyeződések visszaszorításával egyelőre nem tart lépést a bakteriális szennyeződés visszaszorítása, nagy folyóinkon nem egyszer fürdőzést korlátozó előírásokat kell kiadni. Az iparban bekövetkezett forradalmi változások hatására megjelentek a bonyolult összetételű szerves szennyezők.

 

Fűz-nyár ligeterdő – Duna, Szentendrei sziget

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 153. o.

 

Folyóvizeink vízminősége

 

Forrás: Magyar tudománytár – Föld, víz, levegő. Szerk.: Mészáros Ernő, Schweitzer Ferenc. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2002. 253. o.

 

Az ország területén áthaladó folyóvizek 95%-a külföldi vízgyűjtőről származik. Az országhatáron kívüli hegyvidékeken képződnek az árvizek, s ott találhatók a legveszélyesebb potenciális szennyező források: bányák, ércdúsítók, fémtermelő üzemek, stb. Egy-egy ipari baleset után a szennyezés rövid idő alatt átlépi a magyar határt, és a kis esésű folyószakaszokra érve a szennyeződés káros hatását már alig lehet csökkenteni. Az összehangolt fellépés ezért nélkülözhetetlen, így a Tisza vízgyűjtőjén érdekelt öt ország egyezményt kötött 2001-ben az árvizek csökkentésére, a szennyeződések megelőzésére, elhárítására, az összehangolt fellépés megvalósítására. Nem volt sikeres viszont az együttműködés a Dunán, a közös szlovák-magyar tervezésű bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében: Magyarország környezeti okok miatt visszalépett a vállalkozástól, az ügy végül nemzetközi bíróság elé került, de a bíróság döntése után (1997) is folytatódott az értelmezési vita a felek között.

 

A romániai ciánszennyezés hatása a Tiszán

 

Forrás: www.kornyezetunk.hu

 

 

 

Környezetvédelem a mindennapokban

 

Magyarország lakosságának környezettudatossága az elmúlt évek előrelépései mellett is további fejlesztésre szorul. Ebben alapvető szerepe van a környezeti nevelésnek, amely 2004-től valamennyi közoktatási intézmény nevelési programjának kötelező részévé vált. A „Zöld Óvoda” és az „Ökoiskola” cím feltételrendszerének kiadása 2005-ben történt meg, ugyanebben az évben már 144 intézmény nyerte el az Ökoiskola címet. Jelentős támogatást kapott az évente több tízezer gyermeket érintő Erdei Iskola Program; nemzeti parkjaink folyamatos szakmai-módszertani segítséget, tábor- és szálláshelyet adnak az erdei iskoláknak.

 

A korábbi klímakorszakok hírnöke, a sárga ibolya

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 279. o.

 

Sokak kedvence a parkokban is megtelepedő mókus

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 237. o.

 

Jelenleg a lakosságot érintő egyik legfontosabb projekt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer ma már közel 4000 gyűjtőponton elérhető több mint 4 millió lakos számára. Az utóbbi két évben csak Budapesten 600 szelektív gyűjtősziget létesült. A cél, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék egy főre vetített hasznosítása terén három éven belül Magyarország meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagát. A szelektív hulladékkezelésre alkalmas gyűjtőszigetek terjedésével és a háttéripar fejlődésével a 2004-ben válogatottan színes kukákba juttatott 8 kilogrammos fejenkénti hulladékmennyiség három éven belül több mint 20 kilogrammra nő a tervek szerint.

A regionális hulladékgazdálkodási tervek alapjántelepüléseink többségénél már elkészültek a helyi tervek, előrehaladt a komplex regionális hulladékkezelő rendszerek kiépítése. Ezek a szelektív gyűjtésre, a biohulladék-kezelésre, újrahasznosításra alapoznak, és a régi hulladéklerakók bezárását, rekultivációját is elvégzik – 12 ISPA és 7 Kohéziós Alap projekt keretében összesen 6 millió ember számára. 2005-ben EU-támogatásokkal együtt 44 milliárd forint jutott uniós hulladékgazdálkodási projektekre, azaz utóválogatást, újrahasznosítást és lerakást régiónként lehetővé tevő létesítmények fejlesztésére.

A hulladék mennyiségének visszaszorítását szolgálja a gyártói felelősség elvének következetes érvényesítése. Ezt jogszabályba foglalva megvalósult az elektromos és elektronikai termékek, a hulladékká vált gépjárművek, az elem- és akkumulátor-hulladék és a lejárt gyógyszerek begyűjtését és hasznosítását szolgáló visszavételi rendszerek kiépítése.

Emellett az illegális hulladékelhagyás szankciójaként bekerült a Büntető Törvénykönyvbe, hogy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény, 3 év szabadságvesztéssel sújtható bűntett.

 

Az elmúlt években folytatódott a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Program megvalósítása. A közműves szennyvízelvezetés szolgáltatását igénybe vevő lakosság aránya évente mintegy 2,5 - 3 %-kal növekszik.

 

A szennyvízelvezetés néhány mutatószáma (2005)

 

A közcsatornába bekötött lakások aránya

65%

A biológiailag tisztított szennyvizek aránya

68%

A szennyvízelvezető hálózat hossza (ezer km)

37

A csatornába bekötött települések száma

1580

Forrás: www.kvvm.hu

 

A tervek szerint 2006-ra a közcsatornába bekötött lakások aránya eléri a 67 %-ot, a biológiailag tisztított szennyvizek aránya 70 %- ot. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt (2002-2006) mintegy 1.200.000 új fogyasztó csatlakozhat a szennyvízelvezető közműhálózatra.

 

 

Magyarország környezetvédelmi politikája

 

Többéves előkészítő munka után 1995-ben született meg Magyarországon a környezetvédelmi törvény, majd 1996-ban a természetvédelmi törvény. Előbbi rendelkezik a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Programról, valamint az állam és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól. A természetvédelmi törvény kulcsfontosságú elemei a fenntartható fejlődés elve és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésének gondolata.

Az EU tagállamaként folyamatosan igazodnunk kell az Unióban elfogadott újabb és újabb környezetvédelmi tárgyú jogszabályokhoz is, sőt aktív részt vállaltunk például az EU ún. REACH-direktívája kidolgozásában, amely a vegyi anyagok nyilvántartását és engedélyezését szabályozza (brit-magyar közös javaslat). Kijelöltük Magyarországon is a Natura 2000 hálózatot, amely az ország területének 20,6%-án, 1 millió 950 ezer hektáron jelent védelmet az EU irányelveinek előírásai szerint.

 

2004-ben megszületett a natúrpark jogintézménye, ami által számos helyen gyorsultak fel öntevékeny értékvédő és hasznosító tevékenységek. Önkormányzatok, civil szervezetek fognak össze a lakossággal a természeti értékek megőrzésére, az ökoturizmus fejlesztésére, a helyi nevezetességek, a népi kultúra bemutatására, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a helybeliek életminőségének javításához. A natúrparkok száma 2005 végére már kilencre nőtt.

 

Országos jelentőségű védett természeti területek

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 265. o.

 

A védett területek aránya Magyarországon

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 266. o.

 

A hazai természetvédelem címermadara, a nagy kócsag újra elszaporodott Magyarországon

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 282. o.

 

A parlagi sas Magyarországon, sőt az egész világon fokozottan védett ragadozó madár

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 280. o.

 

Az agrár-környezetgazdálkodás fejlesztésére 2004-től jelentős mértékű támogatási lehetőség nyílt meg: több mint 25 ezer gazdálkodó kap öt éven át támogatást, 2005-ben 44 milliárd Ft-ot. Ezzel a 2002. évi 153 ezer hektárról közel másfél millió hektárra nőtt a környezet- és természetkímélő gazdálkodással művelt földterület nagysága. Ezen belül az Érzékeny Természeti Területek kiterjedése a 2002. évi 22 ezerről 120 ezer hektárra növekedett.

 

Érzékeny természeti területek (ESA) rendszere Magyarországon

 

Forrás: Magyar tudománytár – Növény, állat, élőhely. Szerk.: Láng István, Bedő Zoltán, Csete László. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 259. o.

 

Magyarország csatlakozott a genetikailag módosított szervezetek nemzetközi forgalmát korlátozó Cartagena Jegyzőkönyvhöz, és a hatások tisztázásáig nem engedélyezte GMO-k hazai termesztését. Az 1994-es Éghajlatváltozási Keretegyezmény szellemében pedig hazánk is törekszik az üvegház-gázok légköri koncentrációinak stabilizálására olyan szinten, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes hatást.

 

 

Zöld mozgalmak, állatvédők

 

Magyarországon a rendszerváltás óta számos zöld mozgalom, állat- és természetvédő egyesület, környezetvédő civil szervezet jött létre, tömeges támogatottsággal és jelentős társadalmi, politikai befolyással rendelkező zöld párt azonban sem a parlamenti, sem a parlamenten kívüli pártok között nincsen. A környezetvédelmi minisztérium törekszik a zöld szervezetekkel való párbeszédre, 2004 óta évente legalább három alkalommal miniszteri szintű egyeztető fórumot tartanak a zöld szervezetek delegáltjaival. A találkozók témái közt szerepelt a minisztérium jogalkotási tevékenysége, a hatósági tevékenység, a forráselosztás, a civilekkel való kapcsolattartás rendszere és a következő időszakra tervezett kiemelt feladatok megbeszélése. A tárca területi szervei feladatul kapták a működési területükön aktív civil szervezetekkel a rendszeres kapcsolattartást, ennek eredményeként a 12 környezetvédelmi felügyelőség több mint 70 alkalommal biztosított lehetőséget szervezett formában a civilekkel való párbeszédre. Bevezették a civil szervezetek számára a miniszteri fogadóórák intézményét is.

 

A környezetvédelmi minisztérium forrásaiból 2002 közepétől 2005 végéig a zöld szervezetek 2600 pályázata mintegy 3 milliárd Ft értékben kapott támogatást. A mozgalom delegáltjai minden évben részt vettek a pályázati rendszert ellenőrző és a pályázatok bírálatát végző tárcaközi bizottság munkájában.

Kizárólag a környezet- és természetvédő szervezetek projektjeinek támogatására felhasznált pályázati keret összege az elmúlt évek során az alábbiak szerint változott:

2002: 424 millió Ft

2003: 350 millió Ft

2004: 450 millió Ft

2005: 450 millió Ft

 

A civil zöld szervezetek működésükhöz a 2003-ban létrehozott Nemzeti Civil Alapból is kaptak kormányzati támogatást, évente 4-500 millió Ft értékben.

 

Zöldek demonstrációja a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, 1998

 

Forrás: A magyarok krónikája. Szerk.: Glatz Ferenc. Magyar Könyvklub, Officina Nova, 2000. 813. o.

 

 

A környezetvédelem és a gazdaság főbb összefüggései

 

A gazdaság által okozott környezetszennyezés már említett aspektusai mellett jelentős problémát jelent Magyarországon az ipari termelésből származó veszélyes hulladékok felszíni elhelyezése, és a már korábban elhelyezett anyagok izolálása, semlegesítése,. Ilyenek például a vörösiszap-lerakóhelyek, vagy a magas nehézfémtartalmú kohóanyagok felszíni lerakódásai, meddőhányói, amelyek nem csak közvetlen környezetüket veszélyeztetik. A vegyipari üzemek által hátrahagyott nagy szennyező gócok felszámolása, a hajdani gyártelepek területének megtisztítása ugyancsak milliárdokba kerül. Jelenleg is folyik Pécsett a mecseki urániparáltal szennyezett külszíni létesítmények rekultivációja az uránipar legveszélyesebb hulladékait befogadó zagytározók hosszú távú, helyben történő stabilizálásával. Megkezdődött az évtizedek során nagy mennyiségben felhalmozott ipari hulladékok felhasználásais (pl. az M6 autópályába mintegy háromnegyed millió tonna dunaújvárosi kohósalakot építettek be).

 

Mérgező hulladékokkal teli hordók ezrei Garén, 1995

 

Forrás: A magyarok krónikája. Szerk.: Glatz Ferenc. Magyar Könyvklub, Officina Nova, 2000. 808. o.

 

 

A fejezet szövegének forrásai: www.kvvm.hu

Magyar tudománytár – Föld, víz, levegő. Szerk.: Mészáros Ernő, Schweitzer Ferenc. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2002. 175. o., 256. o.

A magyarok krónikája. Szerk.: Glatz Ferenc. Magyar Könyvklub, Officina Nova, 2000. 808. o.